István Kozma: portrait - rich in color, beautiful painting

Eladó Kozma István: "Portré" - erőteljes színekkel megfestett, expresszív alkotás egyszerű festett fakeretben, ahogy még a művész bekeretezte.. Olaj, vászon, mérete: 49,5x39,5 cm. Jelezve jobbra fent (Ld. utolsó fotó).
Azonnal a falra akasztható!

Átvehető személyesen Budapesten a II. kerületben.

Postázás a vevő kérésére és költségére - megegyezés szerinti módon - a mindenkori postai díjszabásnak megfelelően történik. A feltüntetett postadíj nem mérvadó.

Kozma István János (Szatmárnémeti, 1937 - Eger 2020)

Rendkívül expresszív, eredeti, egyszerre modern és posztmodern képalkotásához két forrásból merített inspirációt: a 20. század elején mind a magyar, mind a román festészet megújulásában fontos szerepet játszó nagybányai művésztelep és festőiskola szelleméből, valamint az avasi-máramarosi népművészet ornamentalitásából és robusztus, belső monumentalitásából.

Kora gyermekéveitől a Nagybányán élt, itt figyeltek fel rá első mesterei. A művészeti középiskolát Marosvásárhelyen, a művészeti akadémiát Kolozsváron végezte 1963-ban Bene József festőművész irányításával. Már középiskolás korában részt vett tárlatokon, majd akadémista és fiatal művészként az a megtiszteltetés érte, hogy együtt szerepelhetett tanáraival közös tárlatokon. Tanárai: Krizsánné Csíkos Antónia, Weith László, Agricola Lídia festők, (mindhárman Ziffer Sándor tanítványok), Vida Géza szobrász, Kádár Géza, Nagy Oszkár festőművészek. Képei szerepeltek Chivu Vasilile festő és grafikus, Apostol Nicole festő, Erdős Imre Pál grafikusművész, Kiss Károly, Thormáné Kiss Margit, nem utolsó sorban Ziffer Sándor a kor neves művészeinek munkájával együtt kiállításokon.

Művészi pályájának az első, Romániában, Nagybányán zajló korszakában külön fejezetet képez az egész ország művészeti életében egyedülálló műnem:a domborművű színesfém kompozíciók műfaja.Valamint az Iza-völgyi kerámiák, Kocian barna kerámiák, melyek technikai kivitelezése igen sajátságos, hasonló a fekete kerámiához. Kozma nevéhez fűződik a Máramarosi népi szakszövetkezet létrehozása 1968-ban, melybe kb. 400 szakmunkát képviselő tag vett részt. Többségében külföldi megrendelésre készítettek különböző fa, fém és textil munkákat, melyek tervrajzait Kozma István készítette. Ez a munka nagy szerepet játszott az etnográfiai ismereteinek gyarapításában.

Ugyanakkor korán megjelennek a Magyarországon kibontakozó, immár kizárólagosan festői pályája, tehát az életmű második korszakának a képtípusai: az akt, a bivalyos és lovas kompozíciók, a csendélet-témák, valamint az absztrakcióba hajló, dekoratív ábrázolások.

1990-ben Kozma István Magyarországra költözött. Először Mezőkövesden, majd Miskolcon telepedett le, aztán Egerben élt. Festői szemléletének alapjait a nagybányai hagyományok vetették meg, de mesterének és példaképének Ziffer Sándort tartotta. A kék szín bűvöletét és kedves témáit is örökségnek tekintette. Ama kevesek közé tartozott, aki még láthatta élőben a "mester" motívumait, de Kozma festményei már saját szemléletének jegyeit viselték.

Témáit a hagyományos körből választotta. A táj, a csendélet, állatok mellett megkülönböztetett érdeklődést mutatott az ember — különösen a karcsú, ruhátlan, árkádiai életérzést megtestesítő női nem — iránt. Ecsetje szabadon “szárnyalt”, de a forma, vonal, szín és szerkezet fegyelmező ereje kordába tudta tartani a megragadható élményt, felismerhető tartalmat hordozó “képet”.