1O578 Miklós Borsos: Zoltán Kodály 1982

Szép állapotú kétoldalas, kétszer jelzett bronz plakett. Egyik oldalon Kodály Zoltán portré, mellette felirat: KODÁLY ZOLTÁN 1882-1967 Jelzés: B.M. (Borsos Miklós) Másik oldalon női énekkórus, karmester Kodály. Alatta felirat: SZEGED 1982 Jelzés: B.M. (Borsos Miklós)

Szélesség: 4.25 cm

Súly: 0.03 kg

Borsos Miklós

szobrász, grafikus, éremművész

Nagyszeben, 1906-08-13

Elhalálozott: Budapest, 1990. január 27.

Szerző: Nagy Ildikó + kieg. Kövy Gyula

A család 1922-ben költözött Győrbe, ahol a helybeli festőktől tanult. Gimnáziumi tanulmányait félbeszakítva apja műhelyében lett aranyműves. 1940-ig vésnöki munkából élt. 1925-ben kiállítja rajzait, 1927-től rézkarcokat is készített. Festőnek készült. 1928–1929-ben bejárja Olaszországot és Dél-Franciaországot, közben rövid ideig a Magyar Képzőművészeti Főiskolán Glatz Oszkár tanítványa volt.

1931-től szobrokat is készített. Előszőr kalapált és hajlított rézlemezből, 1932-től fából, 1933-tól kőből is. 1934-ben végleg felhagyott a festészettel. 1938-ban nagy utazást tett Erdélyben. 1943-tól a nyarakat a Balaton melletti Tihanyban töltötte, ez a táj lett művészetének fő ihletője. A háború után Budapestre költözött. Az 1940-es évektől jelentős illusztrátor, 1947-től készített érmeket. 1946-1960: a Magyar Iparművészeti Főiskola, 1981–1986 között a Magyar Képzőművészeti Főiskola tanára. 1959-től többször járt Olaszországban. 1963-ban Londonba utazott, ahol megismerkedett Henry Moore-ral. 1964-ben Görögországban járt. 1973-ban súlyos szívműtéten esett át, a kőfaragásról le kellett mondania. 1979-ben Győrött Borsos Múzeum nyílt. 1941–1949: tagja a Képzőművészek Új Társaságának és 1945–1949: a Szinyei Társaságnak.

Korai művei között vannak drámai hangvételű, az expresszionizmussal rokon alkotások (Siratóasszonyok, 1939), de művészetét inkább a lírai hang vagy a finom melankólia jellemzi (Merengő). Fő művei az európai szobrászati hagyománynak az Arp, Brâncuşi nevével jelzett irányához tartoznak. Ezt egyesíti azzal a “pannon szellemmel”, amelynek forrása a dunántúli táj (az egykori római Pannonia provincia), és annak kulturális tradíciója. Különleges márványokból készült, nagyon érzékletesen megmunkált szobrain a mítosz és a történelem olvad egységbe a végletesen leegyszerűsített természeti formákkal (Orfeusz, 1963; Sibilla Pannonica, 1963; Ifjú párka, 1964). Vonzódását az irodalomhoz nemcsak nagyszámú illusztrációja bizonyítja, hanem olyan szobrai is, mint a Godot-ra várva, (1963) vagy; Lampedusa novellájának ihletésére készült Lighea címet viselő variációk (1964, 1965, 1967). Fő művei közé tartoznak a magyar irodalom és művészet legkiválóbbjairól készített portréi (Egry József, 1951; Szabó Lőrinc, 1961; Kassák Lajos, 1964), valamint azok a Fejek, amelyek nem portrék, hanem lelkiállapotok vagy hangulatok kifejezői (Mosoly, 1933; Csillagnéző, 1962). Többszáz érmet és plakettet készített, közülük különösen érdekes az a mediterrán légkört és életörömöt megjelenítő sorozat, amelyet mintázással és apró kavicsok, kagylók, levelek lenyomataival formált (Tavasz I.-V., 1958).

Díjak/ösztöndíjak

1954 • Munkácsy-díj

1957 • Kossuth-díj

1959 • Premio Carrara

1967 • Érdemes művész

1969 • I. Országos Kisplasztikai Biennálé, Pécs város nagydíja

1972 • Kiváló művész

1977 • I. Országos Éremművészeti Biennálé, Ferenczy Béni-díj.

Irodalom

KASSÁK L.: Egy új szobrász kiállításához, in: Éljünk a mi időnkben, Budapest, 1978

KÁLLAI E.: Egy új szobrász. Borsos Miklós a Tamás Galériában, in: Művészet veszélyes csillagzat alatt, Budapest, 1981

KÁLLAI E.: Két szobrász (Borsos, Vilt), in: uo.

GENTHON, I.: Miklós Borsos the Sculptor, New Hungarian Quarterly, 1963. április-június

LÁSZLÓ GY.: Borsos Miklós, Budapest, 1965

KOVALOVSZKY M.: Borsos Miklós szobrászatának néhány formai problémája, Szent István Király Múzeum Közleményei 4-5., Székesfehérvár, 1965

PERNECZKY G.: A magyar szobrász dilemmája, in: Tanulmányút a Pávakertbe, Budapest, 1969

B. KÉRI I.: Kertem, Budapest, 1973

SÍK CS.: Rend és kaland, Budapest, 1972

L. KOVÁSZNAI V.: Borsos Miklós, Budapest, 1989 (oeuvre-katalógussal)

N. MÉSZÁROS J. (szerkesztette): Borsos Miklós életműve. Állandó kiállítás, Borsos Miklós Gyűjtemény, Győr, 1979; Borsos Miklós üzenete 77 képben, Budapest, Dunakönyv Kiadó, 1994

N. MÉSZÁROS JÚLIA: Borsos Miklós grafikai hagyatéka. (kat., bev. tan., Városi Művészeti Múzeum, Győr, 1996-1997).

Egyéni kiállítások

Egyéni kiállítások

1941 • Tamás Galéria, Budapest (kat.)

1943 • Ernst Múzeum, Budapest

1957 • Nemzeti Szalon, Budapest (kat.)

1961 • Dürer Terem, Budapest (csak rajzok)

1964 • Linz (A)

1965 • Tihanyi Múzeum, Tihany (gyűjt. kat.)

1966 • XXXIII. Velencei Biennálé, Velence (I) (kat.)

1967 • Magyar Intézet, Róma (I) • Galerie S. Huber, Zürich (CH) • Graz (D) • Locarno (I)

1968 • Petőfi Irodalmi Múzeum, Budapest (illusztrációk, kat.)

1976 • Magyar Nemzeti Galéria, Budapest (retrospektív, kat.)

1976 • Tihanyi Múzeum, Tihany (grafikák, kat.)

1986 • Országos Széchényi Könyvtár, Budapest (illusztrációk)

1992 • Borsos Miklós művészérméi, Martyn Múzeum, Pécs.

Válogatott csoportos kiállítások

Válogatott csoportos kiállítások

1932 • Nemzeti Szalon, Budapest

1941 • Új szerzemények (1939-40), Fővárosi Képtár, Budapest

1942 • Képzőművészeti kiállítás, Kolozsvár • Képzőművészek Új Társasága, Nemzeti Szalon, Budapest

1944 • A Székesfővárosi Képtár jubileumi kiállítása, Műcsarnok, Budapest

1945 • Szinyei Társaság jubiláris kiállítása, Ernst Múzeum, Budapest

1948 • Szinyei Társaság X. kiállítása, Nemzeti Szalon, Budapest • A magyar képzőművészet újabb irányai, Nemzeti Szalon, Budapest • A magyar valóság, Fővárosi Képtár, Budapest • Száz magyar művész alkotásai, Fővárosi Képtár, Budapest

1949 • Ungarische Kunst, Berlin (D)

1959 • Magyar éremművészet a XIX. és XX. században, Magyar Nemzeti Galéria, Budapest • Esposizione B. Internationale d’Arte, Carrara (I)

1963 • XX. századi művek budapesti magángyűjteményekből, Magyar Nemzeti Galéria, Budapest

1966 • Magyar szobrászat 1920-1945. A huszadik század magyar művészete, Csók Képtár, Székesfehérvár

1969, 1971, 1981 • II., III., VII. Országos Kisplasztikai Biennálé, Pécs

1971 • Grafica e bronzetti ungheresi, Nápoly (I) • I. Nemzetközi Kisplasztikai Biennálé, Műcsarnok, Budapest

1973 • Európai Iskola. A huszadik század magyar művészete, Csók Képtár, Székesfehérvár

1977 • Magyar művészet 1945-49. A huszadik század magyar művészete, Csók Képtár, Székesfehérvár • I. Országos Érembiennálé, Lábasház, Sopron • Magyar Éremantológia, Ferenczy Múzeum, Szentendre

1981 • Válogatás magyar magángyűjteményekből, Magyar Nemzeti Galéria, Budapest • Mihályfi Ernő gyűjteménye, Szécsény • Az ötvenes évek. A huszadik század magyar művészete, Csók Képtár, Székesfehérvár

1983 • A kibontakozás évei 1960 körül. A huszadik század magyar művészete, Csók Képtár, Székesfehérvár

1985 • Negyven év köztéri szobrai Budapesten, Budapest Galéria, Budapest

1991 • Hatvanas évek, Magyar Nemzeti Galéria, Budapest

1993 • Modern magyar éremművészet I. 1896-1975, Magyar Nemzeti Galéria, Budapest.

Művek közgyűjteményekben

Művek közgyűjteményekben

• Herman Ottó Múzeum, Miskolc

• Janus Pannonius Múzeum, Pécs

• Katona József Múzeum, Kecskemét

• Museum Moderner Kunst, Bécs (A)

• Magyar Nemzeti Galéria, Budapest

• Städtische Moderne Galerie, Linz (A)

• Szent István Király Múzeum, Székesfehérvár

• Szombathelyi Képtár, Szombathely

• UNESCO, Párizs (F)

• Xantus János Múzeum, Győr.

Forrás: artportal.hu