0J678 Olcsai Kiss Zoltán : Don Quijote plakett

Fa táblán, jelzett, nagyméretű bronzplakett. Rajta felirat: DON QUIJOTE DE LA MANCHA Jelzés: OLCSAI KISS Z.

Szélesség: 21 cm
Magasság: 24 cm
Súly: 0.968 kg
A plakett mérete: 15.7 cmOlcsai Kiss Zoltánszobrász

Születési hely: Szalafő

Születési dátum: 1895

Honlap:

Kiállítások az adatbázisban:

Mesterei: Várday Szilárd.

1914-től a Magyar Képzőművészeti Főiskola festő szakán, Várday Szilárd osztályában tanult egy évig. 1953: Munkácsy-díj; 1959: Kossuth-díj; Szovjet honvédő háború emlékérme; 1965: Munka Érdemrend arany fokozata; 1969: érdemes művész; 1970: Emlékérem Budapest felszabadulásának 25. évfordulójára; 1978: Munka Vörös Zászló Érdemrend; 1980: Szakszervezetek Országos Tanácsa-díj. Az I. világháborúban az orosz frontra került, itt hadifogságba esett (1915, Szibéria). Ezekben az években színházat szervezett, amelynek díszleteit maga tervezte, festette. 1919-ben a Vörös Hadsereg magyar alakulatának katonája, majd politikai tisztje volt. 1921-1923 között Bécsben, Prágában élt, és több magyar emigránssal (így Bernáth Auréllal) együtt elefáncsont kisplasztikák faragásával foglalkozott. E kisplasztikai műfajt tovább művelte Párizsban, ahová 1923-ban emigrált. Egy 1928-as párizsi kiállítását követően megbízást kapott a Sèvres-i Porcelángyártól, hogy porcelán és biscuit dísztárgyakat tervezzen. Párizsban folytatta kényszerűen abbamaradt képzőművészeti tanulmányait, és csatlakozott a progresszív művészeti mozgalmakhoz. Tagja volt a Forradalmi Írók és Művészek Szövetségének (Association des Écrivains et des Artistes Revolutionaires) - a szervezet bábjátékcsoportjában dolgozott. 1945-ben visszatért Budapestre. 1946-ban munkások számára képzőművészeti szabadiskolát (XII. ker., budai szabadiskola) szervezett, s eközben első köztéri megbízásként Ságvári-domborművet tervezett. 1947-1949 között bábfilmek készítésével, rendezésével foglalkozott. 1949-1951 között a csepeli szabadiskolában tanított, majd a Magyar Iparművészeti Főiskola professzora volt. Az 50-es évek elejétől szobrászként működött, folyamatos állami megbízásokat vállalt. Így készültek el többek között a Népstadion melletti sportolószobrok, a Kerepesi temető munkásmozgalmi parcellájának Mártír-emlékműve [Körner Józseffel, László Péterrel] (1958-1959), amely egy három alakból álló allegorikus szoborcsoport, vagy a Ludovika téri Tanácsköztársaság-emlékművön Kun Béla domborműves alakja (1966). E megbízások mellett nagy számban ké-szülő kisplasztikái közül a Don Quijotét (1970), a Hortobágyi emléket (1976) és aBugyonnijt (1977), plakettjei közül a Híd c. sorozatot említjük. Munkáin tanárainak és szellemi mestereinek (Maillol, Uitz Béla) hatása érezhető. Műveire egyfajta zártság, összefogottság, letisztultság jellemző. Munkáit eszmei igényesség, formai sematizálás, a mintázás expresszív módszere jellemzi, amely révén elsősorban köztéri alkotásaiból szuggesztív erő árad (jellemző példája ennek a Kerepesi temetőbeli Mártíremlékmű).

Egyéni kiállítások
1928 • Galerie Zak, Párizs
1973 • Nagymaros
1975 • Csók Galéria, Budapest • Szentes
1976 • Nagytétény • Városi Múzeum, Nyírbátor
1977 • Berzsenyi Könyvtár, Szombathely (kat.)
1978 • Magyar Nemzeti Galéria, Budapest, a Műhely c. sorozatban • Gimnázium, Pilisvörösvár
1979 • Csepel Galéria, Budapest
1980 • Városi Múzeum, Körmend (állandó kiállítás 1990-ig)
1981 • Magyar Munkásmozgalmi Múzeum, Budapest (emlékkiállítás)
1985 • Dürer Terem, Budapest (emlékkiállítás).

Válogatott csoportos kiállítások
1951 • 2. Magyar Képzőművészeti kiállítás, Műcsarnok, Budapest • Nemzeti Múzeum, Varsó
1952 • Tavaszi Tárlat a Műcsarnokban, Műcsarnok, Budapest • Magyar képzőművészeti kiállítás,Bukarest • 3. Magyar Képzőművészeti kiállítás, Műcsarnok, Budapest
1953, 1959, 1962 • 4., 7., 9. Magyar Képzőművészeti kiállítás, Műcsarnok, Budapest
1955 • Képzőművészetünk tíz éve, Műcsarnok, Budapest
1957 • Magyar forradalmi művészet, Műcsarnok, Budapest
1958 • Exposition de Peinture, Sculpture et Arts Graphiques hongrois D'ajourd'hui, Antwerpen
1960 • Képzőművészetünk a felszabadulás után, Magyar Nemzeti Galéria, Budapest • A felszabadult Budapest művészete, Magyar Nemzeti Galéria, Budapest
1965 • II. kerületi képzőművészek kiállítása, Radnóti Klub, Budapest
1967 • I. Országos Kisplasztikai Biennálé, Pécs
1969 • II. Országos Kisplasztikai Biennálé, Pécs
1970 • II. Debreceni Országos Nyári Tárlat, Déri Múzeum, Debrecen
1971 • Vadászati Világkiállítás, Műcsarnok, Budapest
1973 • Collegium Hungaricum, Bécs
1974 • Magyar éremművészeti kiállítás, Magyar Kultúra Háza, Berlin
1985 • Művészetek Háza, Szekszárd.

Művek közgyűjteményekben
Hadtörténeti Múzeum, Budapest
Katona József Múzeum, Kecskemét
Kortárs Művészeti Múzeum/Ludwig Múzeum, Budapest
Magyar Nemzeti Galéria, Budapest
Modern Magyar Képtár, Pécs.

Köztéri művei
Szerelőbrigád (alumínium, 1957, Budapest, Népstadion-szoborgaléria)
Táncospár (bronz, 1957, Kazincbarcika, Egressy Béni tér)
Figurális díszkút (1962, Ózd, Kohászati Művek)
Álló munkás (bronz, 1966, Győr)
Kun Béla, Landler Jenő, Szamuely Tibor-emlékmű [Herczeg Klárával, Farkas Aladárral] (mészkő, bronz, 1967, Budapest, VIII. ker., Kun Béla tér
1993 óta a Budatétényi Szoborparkban)
Lányka (mészkő, 1968, Kéthely, Általános Iskola)
Ligeti Károly (márvány portrédomborműves emléktábla, 1968, Budapest, XXI. ker., Ligeti Károly u.)
Szamuely Tibor (mészkő portré, 1969, Nyíregyháza, Szamuely lakótelep, ?)
Don Quijote és Sancho Panza (pirogránit, 1970, Budapest, X. ker., Rottenbiller park)
Felszabadulási emlékmű (kő, 1971, Marcali)
Lenin (bronz portré, 1971, Tapolca, Magyar Szocialista Munkáspárt Városi Bizottság)
Gereblyés László (bronz portrédombormű, 1974, Csákberény, Művelődési Ház)
két dombormű (bronz, 1974, Budapest, Kerepesi úti temető, Munkásmozgalmi Pantheon)
Don Quijote (pirogránit, 1978, Budapest, Budapesti Nemzetközi Vásár)
Lenin (bronz, 1980, Nyíregyháza).

Irodalom
OELMACHER A.: ~, műteremlátogatás, Műterem, 1958/6.
N. PÉNZES É.: ~, Művészet, 1965/3.
TÓTH A.: Budapest új emlékérmei, Budapest, 1970/2.
GESZTI L.: ~ munkássága, Művészet, 1971/1.
POGÁNY Ö. G.: Kamarakiállítás ~ kisplasztikáiból és érmeiből (kat. bev., Szombathely, 1977)
FEKETE M.: Prominent Hungarians, 1979
THEISLER GY.: Kilencven éve született ~, Művészet, 1985/11-12.

Papp Gábor

Forrás: www.artportal.hu