Kádár József Téli táj festmény (592)

olaj-vászon

60x92 cm

j.j.l.: Kádár

A képet hordozó vászon faékes vakrámán található, melynek hátulsó rövidebb oldalán félig letépett képcsarnokos címke, hosszanti oldalán füzetcímke található "Téli táj" felirattal, a címkén felülragasztva aranyozott matrica helyezkedik el a következő adattartalommal: "Jozsef L. Kadar, Painter Artist Csengery u. 7. 4-th Floor Budapest - 1074 T: 216438"

A festményhez illő, modern, lapított, ezüstszínű, fehérre festett belső léces kerettel.

A művészről: Kádár József, Le K'dar, Joseph Kadar (Debrecen, 1936 - ? 2019) 1956-61: Magyar Képzőművészeti Főiskola, mesterei: Bernáth Aurél, Fónyi Géza. 1939-1954 között Hajdúszoboszlón élt, 1969-ben Párizsba költözött. Magyarországon erősen expresszív, figurális festőként volt ismert. Korai párizsi korszakában megérintette a szürrealizmus, a konstruktivizmus és a különféle absztrakt irányzatok. 1973-tól datálható dualista, 1984-től horizontalista korszaka. 1969-ben alkotta meg első mail-art borítékait, s az első könyvtárgyait (livres objets). 1979-től készített művészi fotókat és fotogramokat, amelyeken izraeli, indiai, itáliai, görögországi és spanyolországi élményeit dolgozta fel. Lucien Hervé méltatta e műveit. Ugyancsak 1979-ben kezdett elektrografikával foglalkozni. A 80-as évek elején kezdte a fénymásológépet művészeti célra használni. Fotóit, kollázsait másolta, nyújtotta, zsugorította. 1985-ben abbahagyta a festést, csak fénymásolóval, számítógéppel hozta létre fekete-fehér vagy színes elektrografikáit. Olyan műveket is alkotott, melyeket a hagyományos sokszorosító technikákkal nem lehet előállítani (pl.: háromdimenziós releif-elektrografikák). Műveiben jelentős szerep jut a fénymásológép hibás működésének. Könyvtárgyakat, mail art műveket is készített. Rendkívül sokágú munkássága nehezen kapcsolható stíluskörökhöz. Kollázsain szívesen használ figurális idézeteket (nemritkán saját korábbi munkáit). Általában azonban a feszes kompozíció, a konstruktív szemlélet és a geometrizáló hajlam jellemzi műveit. Igen jelentős művészetszervezői és elméleti szakírói munkássága is. Számos biennálét szervezett és rendezett: Budapesten (1992-94), Berlinben (1994), Szöulban (1995), Szombathelyen (1996), Hajdúszoboszlón (1997). Több folyóirat kiadója és szerkesztője volt (Revue d’Art 1984-től, Parisiens Hongrois 1984-től, Revue Envelope 1992-től Párizsban; Elektrografika 1992-től Budapesten). Legfontosabb művészeti írásait a post-mail art, a dualizmus, a detaillizmus és a horizontalizmus tárgyköréből publikálta. 1990-től jár újra Magyarországra. Alapítója a győri Grafikai Biennálénak, s a hajdúszoboszlói Nemzetközi Modern Múzeumnak, amelynek törzsanyagát ~ gazdag magángyűjteménye adja. Létrehozta a Groupe A-Z-t, mely olyan művészeket tömörít, akik elektronikus úton alkotják műveiket.

Fitz Péter Főszerk.: Kortárs Magyar Művészeti Lexikon II. kötet Budapest, 2000. 252.

Kérem tekintse meg további termékeimet is.