LAJOS FERENC (1912-1998): Magyar népmese 1970.

Köszönöm, hogy megtekinti az általam kínált művészeti alkotást, amely saját gyűjteményemből való.
Amennyiben fontos Önnek a megbízhatóság, az ár/érték arány, az igényes megjelenés és az alkotás eredetiségére szóló garancia kérem tekintse meg kínálatomat és válasszon belőle.

Lajos Ferenc (1912-1998): Magyar népmese 1970.

Akvarell, papír, művész által jelzett.

Méret: 22 x 20 cm, kerettel együtt: 34 x 32 cm.

Eredeti több mint 50 éves fenyő keretben, alkotás szép, élénk színben.

Életrajz:

Lajos Ferenc (Opécska, 1912. szeptember 13. – Budapest, 1998. július 25.)

grafikusművész.

1912. szeptember 13-án született az Arad megyei Opécskán (ma Románia). Iskoláit Gyulán, majd Budapesten az Oroszlán utcai (ma Török Pál u.) Művészeti Iskolában végezte, osztályfőnöke, Fáy Aladár keze alatt. Az Iparművészeti Főiskola ösztöndíjasaként, zsebében 150 pengővel, gyalogosan bejárta Európát (Franciaország, Finnország, Észtország…). Korai alkotó korszakában stilizáló művészete keleti hatást mutat: az ősmagyar, székely hiedelemvilág jelenetei, szimbólumai jelennek meg a nagy gonddal, alapossággal kidolgozott képein, tanúságot téve mítoszteremtő képességéről. Ázsia c. fekete-fehér sorozatában álmait, rejtett vágyait segítette világra jönni egy olyan, a kortárs művészetben ismeretlen kifejezésmóddal, ami őse lett nagyon sok későbbi munkájának. (1938-ban a Bartha Társaság adta ki.) Következő sorozata Ady Endre szellemi hatására született. Első meseillusztrációi mellett (Karácsonykor égben, földön, matyó mese versekben és képekben 1939.) Ady Endre versei lettek alkotóművészetének meghatározó forrásai. Ady géniuszából táplálkozott a Sírni, sírni, sírni sorozata. (1941-ben a Szépmíves Műhely kiadásában jelent meg.) Első kiállítását 1931-ben rendezték Gyulán. Korai munkái kalandos, gazdag mesevilágot tárnak elénk. 1942-ben volt a háború előtti utolsó kiállítása. Az Atlantisz sorozat a Platón töredék hatására keletkezett. Dante jubileuma is megihlette a művészt, teljes szépségében bontakozott ki mítoszteremtő képzelőereje és képszerkesztési technikájának szuggesztivitása. A Pokol énekeihez 26 rajz készült el, valamivel kevesebb a Purgatórium és a Paradicsom énekeihez. Fekete-fehér illusztrációk voltak, jóval később kilenc-tíz színes kép is készült. Közben megírt egy hétszáz oldalas bizánci történetet, de a tervezett trilógia végül nem készült el. Mint a Szépmíves Műhely tulajdonosa a saját művein kívül kiadta kortársak alkotásait is a Magyar Grafikusok Könyvei sorozatban (Molnár C. Pál Cyrano, Dandé József Szegénység útja). 1957-ben Olaszországban megjelent a Fata Morgana c. rajzgyűjteménye. A korai reneszánsz fametsző mestere, Hans Holbein, nagy hatással volt rá. Maga írja a verseket Holbein Haláltánc metszeteihez (Szépmíves Műhely, 1942.) A Dante illusztrációkat követően, stílusa megváltozott. Az 1960-70-80-as években a természet megfigyelése, a magyar népi motívumkincs gazdagsága, a magyar népköltészet, a mesék színes világa nyomán rajzaiban a magyarságra jellemző komponálási zártsággal társuló romantikus vonás fedezhető fel. 1982-ben a művész jubileumi kiállításának katalógusaként megjelent az Alkotás és genetika című, művészeti hitvallását is elemző füzete. Magyarországon kívül kiállítása volt Münchenben (1980), Gyula testvérvárosában Dizingenben (1995). Állandó kiállítása Gyulán látható 1994 óta: Lajos Ferenc és kortársai. Gyula díszpolgára. Munkássága elismeréseként 1992-ben megkapta a Magyar Köztársaság Arany Érdemkeresztjét.