Szabó Antal: Téli tanya – Koszta József műveit is legyőzte!!! ELLENŐRIZHETŐ

Szabó Antal: Téli tanya boglyákkal – Koszta József műveit is legyőzte !

AJÁNDÉK TESZT A VÉGÉN!

Az olaj, vászon festmény mérete 60 x 50 cm, a rózsafa mintázatú kerettel 70 x 60 cm. Az 1. fotó enyhe tavaszi napsütésben, míg a 2., szobában normál megvilágításban készült. Jobbra, lent a szignó „Szabó", alatta "1912” lehet, de kora mindenképpen 1926, a művész halála előtti, azaz évszázadnyi – 3. fotó. A hátoldal megbontott, de el nem távolított védőpapírral fedett – 4. fotó.

Az 5. fotón a csodálatos, Kecskeméti tanya gémeskúttal mutatom a ránézésre is egy kéztől származó tárgybeli képet, s a 6. fotón az ecsetkezelés és a szignók azonosságát is.

Első benyomásként Szabóhoz leginkább hasonlónak Kosztát találtam azzal, hogy különbség némiképpen az expresszivitásban és a színek élénkségében tapasztalható, amelyben Koszta erős tónusos „vadságával” igencsak kitűnt. A 7. és 8. fotón együtt mutatott képeik összeillőek, s a boglyás Koszta mű 12-18 millió Ft becsértékkel szerepelt egy 2019. évi aukción. Szabó művei jelentősen nem maradhatnak el Koszta József egyik remekművétől sem. A szemlélőben mélyen megragadó, lendületesen felvitt, durva felületeket alkotó ecsetvonásokra, erőteljes fény-árnyék és színkontrasztokra épülő naturalista plein air termékei a festmények.

A 9. és 10. fotók egy kisebb, de korrekt szavazás tárgyát és eredményét mutatják, szavazás tárgyát és eredményét mutatják, ahol Szabó festménye legyőzte Koszta mindhárom, az Interneten fellelhető téli alkotását! A hasonló méretű A-jelű kép 7,5-15 millió Ft becsértékű volt, a B is hasonló lehet, mert „Védett” (eltűnt), s a kisebb C-jelű is értékes, 1,2 millió kikiáltási árról indult egy korábbi aukción. A szavazást köreikben önök is megtehetik, várhatóan hasonló eredményt fog mutatni, azért is tettem meg, mert hasonló eredményre számítottam a D-jelűt illetően.

Az ár meghatározása persze nem így történik, de például egy konkrét művész esetén nem lenne ördögtől való e módszer alkalmazása, s valahol, valamennyire így működhet, érvényesül a „közízlés” a gyakorlatban is.

Az ár meghatározásánál tehát nehéz dolgom volt, mert Szabó Antal festményei ritka kuriózumnak számíthatnak a műtárgy kereskedelemben, nagy részük eltűnt a háborúban, s Amerikában. Kecskeméti családoknál fellelhetőek, de nem válnak meg féltett kincseiktől. Néhány képet láthatunk tőle a Neten, de eladási árat nem találni. Koszta árait nem remélhetem még akkor sem, ha legyőzte azokat a tetszési versenyen, de azért e tény is figyelemre méltó, s számíthat valamit.

Szabó Antal művéért miért is nem lehet annyit kérni, mint Koszta József alkotásáért?

Mindketten az úgynevezett „Alföldi Iskola” mesterei voltak és az 1910-es, 20-as években jobbára impresszionista jellegű, de alapjaiban realista műveket festettek, egyéni vonásaik mellett. Hasonló, kimagasló tehetségük mellett mindketten megjárták a neves festőiskolákat. Koszta József termékeny művész volt, de 1926-ban Szabó Antal 54 éves korában elhunyt, míg Koszta 88 évet élt, évtizedekkel többet alkothatott, érhetett el díjakat, eredményeket és elismerést. Ráadásul Szabó művei a II. világháborúban jórészt eltűntek, így munkássága is jelentősen csorbult. A szerencsén is múlik tehát egy művész megítélése és a menedzselésen is. Csontváry sem lenne oly elismert, ha vásznait örököseitől a zöldségárusok takarónak vették volna meg, s nem egy elismert művészettörténész.

A mű eredete tiszta, eredetiségéért örökös pénz-visszafizetési garanciát vállalok.

Hogy mennyit kaphatok tehát e nagyszerű festményért, azt aukción próbálom eldönteni.

Azoknak, akik a tesztet el kívánnák végezni, már csak érdekesség, szórakozásképpen is, még 3 variációját közzé teszem az űrlapoknak, nehogy a 4 festmény helye számítson a rangsorolásban. Válasszanak űrlapot és ismerőseikkel elvégezhetnék a tesztet. Eredményeikről visszajelentkezhetnének, s az eddigiektől függetlenül összesíteném.

Megerősíthetik, hogy nem mindig a legdrágább a legszebb, legjobb itt sem!

SZABÓ ANTAL (Kecskemét, 1875 - 1926) Festőművész – 11. fotó, régi iparoscsalád tagja. Nagyapja, Szabó István a kecskeméti iparostanonc iskola rajztanára, édesapja, Szabó Antal asztalosmester, ipartestületi jegyző, számos iparmű kiállítás díjazottja. Szabó Antal kecskeméti rajztanára Pataky Imre, későbbi mestere Hollósy Simon és Anton Azbel volt. Tanult és dolgozott Budapesten, Bécsben, Münchenben, Párizsban. A kecskeméti művésztelep megalakulásakor visszatért szülővárosába. Tájképeket, csendéleteket és enteriőröket festett, melyeket budapesti és kecskeméti kiállításokon mutatott be és rendszeresen kapott városi megrendeléseket. A II. világháború idején számos műve megsemmisült. Megmaradt képeinek zöme kecskeméti családoknál és Amerikába került rokonainál található. Egy kiállítási meghívó a 12. fotón látható.

Koszta József (Brassó, 1861 – Budapest, 1949) Festészeti tanulmányait a Budapesti Mintarajziskolában kezdte, majd a Müncheni Akadémia hallgatója lett. Hazatérvén a Benczúr Gyula Mesteriskola növendéke volt. Lotz Károly és Székely Bertalan voltak a tanárai. 1902-1903 között Nagybányán alkotott. Tanulmányutakat tett Párizsban, Rómában és Hollandiában is. Miután visszatért a Szolnoki Művésztelep tagja lett. Közel 30 évig egy Szentes melletti tanyán élt és dolgozott. Témái, motívumai állandósultak, portrék, életképek, csendéletek és tájképek alkották munkássága gerincét. 1937-ben a Szinyei Merse Társaság tiszteletbeli tagjává választotta, 1948-ban Kossuth-díjjal tüntették ki.