Rudas Reinthaller Nándor: Csendélet paprikákkal

Rudas Reinthaller Nándor (Győr, 1898 - 1956): Csendélet paprikákkal

Olaj, vászon 60 x 80 cm, jelzés balra lent: Rudas R Nándor

Kiállítva: I. Dunántúli Tárlat, 1944. március 14-28, reprodukálva a kiállítás képes tárgymutatójában

A festmény mérete kerettel 70,5 x 90,5 cm

Összeállítás a festőről:

https://www.gyoriszalon.hu/news/17646/102/Reinthaller-N%C3%A1ndor-fest%C5%91m%C5%B1v%C3%A9sz-1898-1956

Győr-Sopronmegyei Hírlap, 1954. augusztus (10. évfolyam, 182-206. szám) | Arcanum Újságok

A művészről: a Rajna vidékéről származott német, illetve győri iparosok, kézművesek leszármazottja, 1898. szeptember 2-án született Győrben. Iskolai tanulmányait 1905-ben, a Győrvárosi Római Katolikus elemi iskolai önkormányzat által fenntartott népiskolában kezdte meg, majd Győrben, a Községi Polgári Fiúiskola 1/a osztályában folytatta 1910-től. 1916-1918-ig részt vett az első világháborúban. Édesapja halála után átvette a rá hagyott műhely irányítását, és cipőfelsőrész készítőként dolgozott Pannonhalmán és Győrben.

A Magyarság 1921. december 8-i száma tudósított arról, hogy ifjabb Reinthaller Nándor eljegyezte Bernhardt Gizellát Győrött, majd a Győri Hírlap 1922. június 23-i számában jelent meg, hogy házasságot kötöttek.

Az 1920-as évek végén, a 30-as évek elején kezdett el festészettel foglalkozni felesége aktív közreműködésével. Atyai nagybátyja, Reinthaller József támogatta, aki jó nevű festő volt Münhenben és Budapesten, a Nemzeti Színház díszlettervezőjeként is dolgozott. Reinthaller Nándor pályatársai között nem kisebb neveket találunk, mint Glatz Oszkárt, Pandur Józsefet és Szapudy Laendler Istvánt. Reinthaller Nándor elefántcsontra festett tájképei, csendéletei eljutottak Olaszországba, Svájcba, Franciaországba, Németországba.

A második világháborúban Felvidéken, Kárpátalján, Erdélyben és Oroszországban teljesített katonai szolgálatot. 1944-től Münchenben élt, ahol tagja volt a helyi Képzőművészeti Kamarának, és az Amerikai Magyar Színház díszlettervezőjeként tevékenykedett.

Noha külföldön már ismert és elismert művész volt, a győri alkotóközösség, a Győri Képző- és Iparművészeti Társulat – melynek tiszti karában a vezető szerepet a városi elöljáróság prominens tagjai töltötték be – csak nehezen, hosszú idő elteltével fogadta el. Első kiállítására 1938-ban került sor Győrött, majd ezután minden évben szerepelt a Győri Képző- és Iparművészeti Társulat kiállításán, egészen 1947-ig.

A győri tárlatokra való bejutás érdekében az önerőből lett festőművész Reinthaller Nándor felvette a Rudas nevet. Első sikerei után képeit Rudas R. Nándorként, majd R. Reinthaller Nándorként írta alá. Az említett 1938-as kiállításon alkotásai mindhárom néven szerepeltek.

Almási Tibor Győri művészek 2., Reinthaller Nándorról írt kötetében említi Baráth Gyöngyi a művész lánya közlését erről a kiállításáról: „Az akkori győri polgármester, amikor megtekintette a kiállítást, a következőket mondta: A Reinthaller képek csak egy győri iparos mázolmányai, de a Rudas képeken látszik, hogy jól képzett festőművész alkotásai.”

A Győri Nemzeti Hírlap 1938. március 27-i száma tudósított a Tavaszi Tárlat megnyitásáról, melyen az ismert győri művészek mellett immár Reinthaller Nándor neve is feltűnt.

Az Amerikai Magyar Népszava 1939. június 23-i számában egy érdekes cikket olvashatunk egy fogadásról, melynek szereplője Reinthaller Nándor volt.

Almási Tibor írásából tudjuk, hogy az évente kiállított művek a kritika szerint „tehetséget valló, rafinált megkomponáltságukkal, alapos rajzbeli tudást tükröző szakmai igényességükkel, naturális felfogásukkal tűntek ki”.

Ahogy az ő írásából ismerjük azt is, hogy az alkotó nem volt forradalmian újító, járatlan utakat bebarangoló művész. Már a kezdetek kezdetén elkötelezte magát a világ hű, realista fogantatású ábrázolása mellett, és erről az ösvényről nem tért le haláláig. Ahogy példaképei, a holland kismesterek, szellemiségükhöz híven úgy az ő kompozícióinak témáit is egyrészt a hétköznapi tárgyakból (üvegek, kancsók, rézüstök, evőeszközök), másrészt pedig a sokszínű és változatos formájú növény- és állatvilágból merítette.

1944-ben a Győri Képzőművészeti és Iparművészeti Társulat keretén belül a Városi Kultúrházban Káró Gézával közösen megrendezte az I. Dunántúli Tárlatot, ahol saját képeit is kiállította. A Győri Nemzeti Hírlap korabeli száma tudósított is erről.

Fenyvesi Sándor a Győr-Sopronmegyei Hírlap 1953. december 19-i számában megjelent levelében arról ír, hogy ebben az évben a képzőművészeti kiállítást Mosonmagyaróváron rendezték meg. Sok közepes minőségű kép jellemezte a tárlatot, de közülük is kiemelkedett többek között Békéssy Leó, Ráth Olga és Reinthaller Nándor, aki balatoni képekkel szerepelt.

A következő évi kiállításra 1954 szeptemberében került sor Győrben, a Lenin (ma Baross) úti műteremben.

Reinthaller Nándor 1950-től haláláig a győri állami áruházak kirakat- és díszletfestője volt. 1956. február 25-én hunyt el, a győr-szigeti katolikus temető V. parcellájában nyugszik.

Újszerű, arany színű keretben, fotókon látható, falra akasztható állapotban! Javasoljuk a személyes átvételt Gyulán, vagy Budapesten. Postázás esetén MPL futárral szállítunk. Számlát adunk, szállítás előtt gondosan csomagolunk!

Nézze meg a kirakatunkat és további képeinket is!