English
Oppel Imre (1883-1968) : Varasd ’907
| Feltöltés ideje: 2024. április 04. |
| Termékkód: 5743903 |
| Megtekintések: 25 |
| Megfigyelők: 0 |
| Ajánlatok: 0 ajánlat |
enio (773)
Somogy megye
Tudja meg, milyen lépésekkel tesszük biztonságosabbá és kényelmesebbé online piacterünk használatát. Részletek
| Téma: | tájkép |
| Eredetiség: | eredeti |
| Pénzvisszafizetési garancia az eredetiségre: | igen |
| Eredetiségét szakértő megerősítette?: | igen |
Akvarell-papír, 14*22 cm képméret, jelzett, keretezett. (49)
Személyes átvétel lakcímemen lehetséges, de szívesen elküldöm csomagban is.
Dr. Oppel Imre Sándor, festőművész, tanár
(Keszthely, 1883. július 25. – †Budapest, 1968. február 6.)
Nagyapja Opel Johann Carl Anton (1809–1887), szülei ifj. Oppel Károly (1843–1915) és Turtsányi Anna Júlia.
Oppel Ödön (1875–1939) és Dr. Oppel Jenő (1878–1947) testvére, Dr. Szabolcs Andrásné sz. Dr. Oppel Vilma
(1912–84) nagybátyja. Szülővárosában járt gimnáziumba. 1901–05 között az Országos Magyar Királyi Mintarajziskola
és Rajztanárképző Intézet hallgatója, Zemplényi Tivadar és Edvi-Illés Aladár tanítványa volt. Első sikerét
1904-ben az iskolai kiállításon aratta. Két alkalommal ösztöndíjat nyert. Német- és Olaszországban járt
tanulmányúton, festészetet, művészettörténetet tanult. 1905-ben művészeti és mértani rajz tárgyakból tanári
oklevelet szerzett. Egy évig katonai szolgálatot teljesített. 1906-ban a Budapesti Fasori Evangélikus Gimnáziumban
kapott rajztanári állást. Szakkört tartott, diákjait tárlatokra vitte, s külföldi, főleg olasz tanulmányutakat
szervezett számukra. Emellett vezette az iskolai zenekart. Később igazgatóhelyettesnek nevezték ki. Részt vett
az I. világháborúban, ahol kitüntetést is kapott, majd folytatta tanári munkáját. 1927-ben megalapította a
Benczúr Gyula Képzőművészeti Kört. Tagja volt a M. Képzőművészek Országos Szövetségének, a M. Rajztanárok
Országos Egyesülete igazgatóságának, az Országos Magyar Királyi Rajztanárvizsgáló Bizottságnak (1932). 1946-ban
nyugdíjba vonult, ekkor igazgatói címet kapott. Arcképeket, aktokat és tájképeket festett. Több alkalommal is
kiállított a Műcsarnokban és a Nemzeti Szalonban. Keszthelyi kiállítása után hg. Festetics György megbízta
Keszthelyen a kastélypark több részletének megörökítésével. Két nyáron át dolgozott ezeken az akvarell, pasztell
és olaj képeken. 1933-tól nyaranként tájképfestő tanfolyamot tartott Keszthelyen. Evangélikus templomok részére
oltárképet festett, így a keszthelyi (1939), a beledi, a lajoskomáromi stb. templomoknak. A II. világháborúban
katonai szolgálatra hívták be. Budapest ostromakor lakását bombatalálat érte, festményei is elpusztultak.
A háború után gyenesdiási nyaralójába költözött, s újra festeni kezdett. Az 1950-es években koholt vádak alapján
letartóztatták, fegyházbüntetésre ítélték, nyugdíját megvonták. Amnesztiával szabadult, később rehabilitálták.
Az 1960-as években az alsógyenesi szabadstrand kabinosaként dolgozott, s hegedült a keszthelyi kamarazenekarban.
Keszthelyen, a családi sírboltban nyugszik.
Főbb kiállításai: Bp. Műcsarnok; Bp. Nemzeti Szalon; Keszthelyi Kultúrpalota [Balatoni Múzeum], 1934.
Főbb művei: Budapest képzőművészeti nevezetességei. H. n. É. n. – Reprodukció. H. n. É. n. – Mire jó a rajz?
Klny. Az Orsz. Ág. Hitv. Evang. Tanáregyesület Évkönyvéből. Mezőtúr. 1935. – Javaslat az Országos Magyar
Királyi Képzőművészeti Főiskola felvételi vizsgarendjének módosítására. Bp. 1936. – A rekonstruálás lényege
és módszere. Klny. a Protestáns Tanügyi Szemléből. Debrecen. 1941.
