ARIZONA MULATÓ Müsor füzet 1939 UNIKÁD BUDAPEST BROADWAY CSODABÁR BÁR ÉJSZAKA KIRÁLYNÉ


68.200 HUF 187.21 USD

Termék információk
Feltöltés ideje: 2024. február 28.
Termékkód: 2060288
Megtekintések: 2966
Megfigyelők: 1
Eladó adatai

Sojal (1596)   
Brazília

Hitelesített felhasználó

Gyorsan válaszol az üzenetekre
Pozitív értékelések: 99.26%
Utolsó belépés: Tegnap, 18:44
Regisztráció: 2010. június 26.
Miért választják a vásárlók a Galéria Savariát?
Tudja meg, milyen lépésekkel tesszük biztonságosabbá és kényelmesebbé online piacterünk használatát. Részletek


Márka: Arizona



ARIZONA MULATÓ Müsor füzet 1939 UNIKÁD BUDAPEST BROADWAY CSODABÁR BÁR ÉJSZAKA KIRÁLYNÉ

A képen látható állapotban.

A4 méret szét nyitható!

Szívesen postázom is


Arizona Mulató

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

1932 áprilisában nyitotta meg kapuit a Nagymező utca 20. szám alatt az Arizona mulató.

A mulató különlegességét az adta, hogy csak revüt és zenés előadásokat tűztek műsorra.

Az alapító Rozsnyai Sándor és felesége alias Mici (született Senger Mária), akit a későbbiek során csak Miss Arizonaként ismert a közönség. 1915-ben találkoztak, majd összeházasodtak. Együtt járták be a világot. Rozsnyai karmesterként és zongoristaként, míg Mici táncosnőként kereste kenyerét. 1931-ben vásárolták meg a Nagymező utcai ingatlant.

A mulató felfuttatásába komoly erőt fektettek: Rozsnyainé tervezte a kosztümöket, a táncoslányokat külön fodrász és kozmetikus szolgálta ki, s akadt olyan produkció, amelyet csaknem egy hónapig próbáltak, mielőtt kiengedték a közönség elé. A férj a Metropolitan Operában ellesett technikákat adaptálta a magyar viszonyok közé, így az Arizona néhány hónap alatt ismert és kedvelt lett, hazánkban s külföldön egyaránt.

Mivel a mulató nem volt túl nagy méretű, ezért a tulajdonosnak minden ötletességre szüksége volt, hogy a rendelkezésre álló helyet maximálisan kihasználja. Középen forgószínpad állt, amelyet akár másfél méterre is ki lehetett emelni. A területet könnyen és gyorsan mozgatható függönyök tagolták több részre. A páholyok többsége mozgatható kivitelben készült, a tetőtérben színes, távvezérelhető lámpák és reflektorok kaptak helyet.

A táncosnők részére erős beülő-betéteket gyártottak, amelyeket acéldróthoz kötöttek, így a lányok (vagy olykor akár egy egész tánckar) a levegőből ereszkedtek alá. A számtalan mechanikus gépnek köszönhetően azt is meg tudták oldani, hogy a „görlök” a több ezer pengőt érő kristálycsillárról lépjenek be az egyes szeparékba. A szakma ámult, a közönség pedig tódult a mulatóba.

Az Arizónában zongorázott egy időben Cziffra György, aki későbbi feleségét ott ismerte meg. Az egzotikus táncosnővel tartott kapcsolat miatt Miss Arizona mindkettejüket kidobta.

Az Arizona vendégei közül érdemes megemlíteni a walesi herceget, aki morganitikus házassága és közvetlen modora miatt nagyon népszerű volt hajdanán. De járt itt kapurtalai maharadzsa, tucatnyi arab sejk, Lord Astor, valamint számos német, olasz és francia politikus, író és hazájából elmenekült orosz emigráns is.

A világháború kitöréséig rendszeres vendég volt Anglia és az Egyesült Államok éppen regnáló nagykövete, akik olykor külön műsort rendeltek Rozsnyaiéktól. Ilyenkor a mulatót kiürítették, majd a tulajdonos maga vizsgálta át a helyiségeket, nem maradt-e benn „véletlenül” valaki. A szekér természetesen kiválóan futott: a házaspár földbirtokot vett, az asszony ékszereit pedig négy-hatszázezer pengőre becsülték a kortársak. A 30-as években egyedülálló módon, műsorukban elefántot is szerepeltettek.

A háború kitörésével minden megváltozott. A régi közönség fokozatosan elmaradt, s egyre több olasz, majd német katonatiszt kezdett a mulatóba járni. A vendégek közül néhányan diszkréten figyelmeztették az asszonyt, váljon el zsidó származású férjétől - ám ő erre nem volt hajlandó.

Közben Lajos fiúk, hogy elkerülje a munkaszolgálatot, 1942-ben agyonlőtte magát. Rozsnyainé lassan mindenét aranyra és drágakőre váltotta, de közben arra is jutott pénze, hogy százezer pengőért kiváltsa férjét a fogságból.

Mikor férjét harmadszorra is elkapták, a németekhez fordult segítségül. Egy decemberi este, nem sokkal az ostrom kezdete előtt egy autó jött érte: felszólították, hozza magával értékeit, amelyért cserében kimenekítik a fővárosból. Ekkor látták őt utoljára...

Az utolsó előadást 1944. december 16-án tartották.

Fennállásuk során olyan neves művészeket foglalkoztattak, mint Rátonyi Róbert, Rodolfo vagy Alfonzó.

Az épületet a második világháború után 30 évig a Magyar Autóklub budapesti szervezete használta. A Mai Manó Galéria 1995-ben nyitott meg, a Magyar Fotográfusok Házat pedig az I. és II. emeleten 1999. március 18-án Nádas Péter nyitotta meg.

Sándor Pál 1988-ban készült Miss Arizona című látványos filmje emléket állított Micinek (Hanna Schygulla), Rozsnyainak (Marcello Mastroianni) és a mulatónak

Fizetési opciók

Banki előre utalás
Készpénz
PayPal  

Szállítási opciók

Szállítás innen: Magyarország
Feldolgozási idő: 1 munkanap
Személyes átvétel Budapest XIII.
Postázás 680 HUF

Mások ezeket keresték még