Az Engel-család címere 1517. - Chromolitographia.

*Az Engel-család címere 1517. - Chromolitographia

mérete a chromolitographiának: 12,3 x 14,5 cm, teljeslap mérete: 21,7 x 29,4 cm

Tartásfoka mint a felvételen! - A Chromolitographia nyomat hibátlan!

* I. Engel Péter czimereslevele 1517-ből.II. Lajostól eddig körülbelül 20 czimeres levelet ismerünk; ezeknek számát most egy ujjal szaporitjuk, mely azonban sajnos, egyedüli czimereslevele a brassói levéltárnak, mely 1526 előttről származik.Az oklevél Budán kelt 1517-ben, szent Mihály utáni kedden, vagyis október hó 6-án, s Lajos király benne Engel Péternek, Brassó város tanácsosának nemesi czimert adományoz. Az oklevél szövege simitott pergamenre, egyszerü, de jól olvasható irással van irva. Az első sor, mely a király nevét és czimeit foglalja magában, nagyobb és arany betükkel ékes, a többi végig egyforma, fekete irás.

Úgy a czimerkép, mint az egész okmány és a függő pecsét is jól konzervált. Aláirás, vagy kihirdetésre vonatkozó megjegyzés nincs rávezetve.Mint a szövegből kitetszik; Engel Péter nem volt udvari embere a királynak, nem is a harcztéren szerzett érdemeiért kapta a kitűntetést, hanem mini Brassó városának egyik érdemes vezető embere. Hogy ezen úgy mondjuk, házi érdemein kivül tett-e a királynak valami személyes szolgálatot, arról a szükszavu oklevélben nincs szó, mely röviden leirva a czimert a szokásos formulával befejeződik.104A szépen megrajzolt czimer az oklevélnek jobb sarkában van elhelyezve, magassága 14, szélessége 12 cm. Arany keretben, arany vonalakkal damaszkolt biborvörös szőnyegen foglal helyet a kerektalpu pajzs, mely kissé balfelé dől, s baloldalán a szokásos kivágással bir. Feltünő az arabeszkeknél, hogy azok nemcsak az üres helyet töltik ki, hanem a rajz vonalait is nyomon követik. A pajzs mezeje kék, melyben egy balfelé ágaskodó szarvast látunk nyakán nyilvesszővel keresztüllőve. A szarvas természetes barnás szinü, szarvai aranyosak, a nyilvessző is arany, csak a hegye ezüst, a sebből piros vér folyik. Az aranyszegélyes ezüst sisak követi a pajzs kissé balra dülő helyzetét és annak megfelelően a jobb sarok felé közeledik, formája csőrös és heraldice jól van megszerkesztve. Az oromdiszt három liliomlevélszerü nyulvány alkotja, a takaró pedig a czimer két szinét – kék-arany – tünteti föl és kecsesen simul a pajzs két oldalára. A pajzs 6, a sisak diszével együtt szintén 6 cm.
Az az Engel Péter, kinek Lajos király a fennebb leirt czimert adományozta, nem egészen ismeretlen ember előttünk. Nevét elég gyakran találjuk Brassó város régi számadáskönyveiben.* Az akkori szokás szerint nevét németül, latinul és magyarul vegyesen irták, úgy hogy a Peter, Pitter, Petrus Engel, Angell, Angeli, Angelus és Angyal tulajdonképpen egy személy. 1514-ben találkozunk vele először a számadáskönyvekben, a hol is mint «civis iuratus» (a városi tanács tagja, szenátor) emlittetik s czime mindig «Herr» vagy «Dominus». Gazdag ember lehetett, mert több házát is emlitik (az egyik az apácza-utczában volt), pinczéjét a város bérelte, halastaváról is van tudomásunk. Többször is ad pénzt kölcsön a városnak, igy 1523-ban 10, 1527-ben 50, 1529-ben 200 frtot. Ugy látszik, kereskedéssel is foglalkozott, mert a huszadosok feljegyzése szerint egy alkalommal 173 frtért vesz árut a vámon. 1519–22-ig a városnak gazdája (villicus, qućstor, Stadthann) volt, s e fontos állást több éven át viselte. Ezen időkből fennmaradtak a számadáskönyvek, melyeket sajátkezüleg vezetett. 1527-ben elérte a legnagyobb kitüntetést, mely egy polgárembert érhetett, u. i. a város birájának (iudex civitatis) választották meg. Mint ilyen számos küldetésben vesz részt, úgy a szomszédos községekben és birtokosoknál (Béldy, Kálnoky), mint az országgyülésen (Zékel-Vásárhely), valamint az erdélyi és oláhországi vajdáknál. Meddig viselte ezen előkelő hivatalt, nem tudjuk, de 1530-ban ismét csak mint egyszerü «civis iuratus» szerepel. 1532-ben már nem élt, mert akkor felesége, Ursula mint özvegy (relicta Domini Petri Angeli) emlittetik, ugyanis a város tőle vásárolja azon ezüst kupákat, melyeket aztán ajándékba ad a hatalmasoknak. Igy a többi között 1531-ben 2 aranyos kupát vesznek meg tőle 85 frtért, melyet a királynak küldenek. Gyermekei is voltak, de névleg nem ismerjük őket, a számadások csak anynyit emlitenek róluk, hogy mikor 1523-ban lakodalmukat tartották, a város rendes szokás szerint egy szőnyeggel tisztelte meg őket (3 frt). Egyik leányát Hirscher Christián vette feleségül, a ki Brassó egyik legrégibb és legtekintélyesebb patriczius családjának sarja volt, a város ennek fizette meg 1541-ben azt a 200 frtot, melyet apósa adott volt még kölcsön a városnak évekkel azelőtt. A család úgy látszik, hamarosan kihalt, mert a későbbi iratokban nincs róluk emlités.Végül eljutottam a legkényesebb kérdés tárgyalásához, melyet éppen ezért hagytam legutoljára. Az oklevél első sorában ugyanis ott, a hol a név van irva, a vakarásnak világos nyomai látszanak, s maga a név is «Petro Engel» más kézzel, más tintával van irva, mint az oklevél többi szövege. Az a kérdés már most, 105hamisitás forog-e itt fönn és ki követte el azt? Azt részemről egyenesen kizártnak tartom, hogy Engel Péter hamisitotta volna oda a nevét a következő okokból:1. már a priori sem tételezhető fel olyan tekintélyes emberről, a milyen ő volt, hogy, ilyen kétes vállalkozásba bocsátkozott volna;2. a körülmények, az idő, a személyes vonatkozások annyira találnak, hogy éppen nem valószinü, hogy ő egy egészen ilyen, az ő körülményeihez szabott czimeres levelet talált volna, melyet ilyenformán meghamisitott;3. olyan kis városban a czimeradományozás olyan nagy eseményszámba ment, hogy annak mindenesetre hire futott mindenfelé, úgy hogy sem ő nem használhatta fel a másét, sem más az övét, mert nagyon hamar rajta vesztettek volna a hamisitáson;4. fönnebb emlitettem már, hogy a városi levéltárban megvannak azon számadások, melyeket Engel Péter mint a város gazdája sajátkezüleg vezetett, itt egyhelyt neve is előfordul ilyenformán: «Ego Petrus Engel villicus dedi etc.»* Ezen irás egészen más, mint az oklevél irása. Ez tehát azt bizonyitja, hogy nem ő javitott az oklevél szövegén.Hogyan került tehát oda mégis a vakarás és a későbbi irás? Én három eshetőséget gondolok. Az első az, hogy már az udvari kanczelláriából igy került ki. Erre ugyan vannak esetek, de itt azért nem valószinü, mert a betoldás más kéz irása, mint az egész szövegé. A másik eshetőség, hogy valaki hamisitási szándékból kivakarta Engel Péter nevét, hogy oda esetleg a maga nevét irja, de később meggondolván a dolgot, különösen mikor látta, hogy arra a szük kis helyre más név alig irható, ujra visszairta az eredeti nevet. Vagy pedig feltéve, s ez nem is olyan lehetetlen, hogy ott eredetileg nem Engel, hanem Angyal vagy Angelus név volt, Engel Péter valamelyik utóda a neki jobban tetsző és ismertebb Engel névre javitotta ki. Ezek természetesen csak afféle hozzávetések, melyek éppenséggel sem akarnak tudományos igazság gyanánt szerepelni, egyet azonban ujólag szükségesnek tartok hangoztatni, hogy t. i. nézetem szerint ez a czimereslevél eredetileg is már Engel Péter számára készült.*