Gara Arnold: Magyar Parnassus (1926) Gyűjtői darab - ( F426)

Gara Arnold: Magyar Parnassus (1926)

33 db rézkarc párban, karton eredeti mappájában

+ 1 db vegyes technikai grafika

Teljes, dedikált, gyűjteményes darab!

15 oldalpár: Költő portréja + verse, míg a párdarab oldalon illusztráció a költő művészetéhez.

Plussz egy Gara Arnold eredeti vázlat (vegyes technika, karton) a Karinthy Frigyes illusztrációhoz, aláírva.

Ez a példány Goda Gábor részére készült, számára dedikált.

Ez a könyv 250 példányban készült, I - X - ig római , 1 - 150 és 51 - 250 - ig arab számokkal jelezve. Ennek a példánynak a sorszáma: III. Aláírás: Gara Arnold sajátkezű igazolásával.

Egykoron egy neves magyar műkereskedő grafikai gyűjteményéből.

-

Karinthy Frigyes: Gara Arnold: Magyar parnasszus

(Tizenöt rézkarc tizenöt magyar vershez)

Óriási kétíves album, világosbarna kötet. Még mielőtt kinyitná az ember, különös elfogódást érez - a költészet, művészet és zene szentháromságának hívője áhítatnak nevezhetné. E vallás kis kápolnái, verskötetek, könyvek között hatalmas, dómszerű építmény, még a hitetlen is lábujjhegyre áll, önkéntelen tisztelettel. A címoldalon komoly, szép betűkkel a felirat: "Magyar Parnasszus". S elfogódottan nyitod ki a halkan forduló templomajtót, a könyv fedelét.

Odabent csönd és áhítat és lelkes komolyság. Tizenöt magyar költő verse, kéziratban a páratlan oldalakon - a párosakon tizenöt hatalmas ábra, többnyire jelképes, néhol illusztratív grafikus elgondolása a tizenöt versnek. Tizenöt ablaka a magyar költészet székesegyházának, - az ablak legendás üvegfestményein tizenötféle tájkép dereng át, mintha csak valóban ama mitológiai hegycsúcs tetejére épült volna a kör alakú templom.

Gara Arnold, ennek a szép munkának áhítatos kőművese, ama régi dómépítők példájára, lelkiismeretes munkát végzett. Ő maga metszette rézbe, vonta le a kőről, állította össze az egész könyvet, utolsó vonásig tulajdon kezenyomával hitelesítve tulajdon elgondolásának kivételét. Az összbenyomás egysége hibátlan s főként ezt akarjuk ezúttal elismerni, amikor a krónikás rövidségével jelentetjük, hogy a munka tető alá jutott. Külön feladat volna külön beszélni a tizenöt rézkarcról, mint önálló művészi alkotásról. De innen nézve, a szó és ütem és rímek partjairól, a páratlan oldalról, nem tudjuk elválasztani a kettőt - határterület ez, ahol járunk. A képzőművészet ezen a vonalon, a grafikában, összeolvad a költészettel, ellentétes irányból érkezve: minden képzőművészi műfajok közt a grafika adja a legtöbb gondolati, eszmei, úgynevezett "irodalmi" lehetőséget - s minden költői műfajok közt a vers a legtöbb érzéki szabadságot. Ami a versben kép, a képen gondolattá válhat - ez a vers-illusztráció különleges hatásának titka. S röviden csak ennyit: Gara impozáns, szép könyvében van néhány oldal, ahol ez a sejtelmes kölcsönhatás, ez a kiegészítő egység, egymást megvilágító kettős fénybeállítás, új szépséggé összeforrt vegyülése két önállóan szép elemnek csaknem tökéletesen sikerült.

Gara Arnold (Bp., 1882. febr. 25. – Bp., 1929. aug. 19.): festő, rézkarcoló, grafikus és keramikus. Tulajdonképpen autodidakta, bár rövid ideig az Iparművészeti Isk.-n, Nagybányán és Németo.-ban tanult. 1905-től állított ki. Munkásságának legjelentősebb részét „pontozó” technikával készült rézkarcai alkotják. A lemezen színezett rézkarc műfajának szinte egyedüli hazai művelője volt. Legsikerültebbek e műfajban Puskin Anyeginjéhez készült rézkarcai. Foglalkozott festészettel, plakát-, könyvcímlap-, ékszerés kerámiatervezéssel is. 1926-ban adta ki a Magyar Parnasszus c., modern magyar költők verseihez készített illusztrációkat tartalmazó rézkarcalbumát. Több ízben rendezett kollektív kiállítást az Ernst Múz.-ban. Tagja volt a Magyar Képzőművészek és Iparművészek Egyesületének (KÉVE) és a Paál László Társaságnak. Művei nagyrészt az MNG birtokában vannak.