Elbűvölő és Ritka Gosztonyi Mária kívül-belül festett bonbonier - Fiorenza műhely

Fiorenza műhely - Goszthony Mária és köre

A 20-30-as évek során sok magyar művész kereste fel - ki ilyen, ki olyan indíttatásból - a klasszikus művészet bölcsőjét, Olaszországot, és szerzett alkotásaihoz meghatározó élményt. Az Itália-rajongók egyik érdekes csoportját alkotta egy három főből álló kis közösség a Somogy megyei Bárdibükkön, akik Fiorenza műhely néven nyitották meg boltjukat Budapesten a Régiposta utcában a 30-as évek közepén.

Alkotásaik között mindenféle kerámiatárgy, vázák, kisplasztikák, szervizkészletek, csengők, tájképek, egyéb használati tárgyak, lámpák és lámpaernyők voltak. Készítőik két művésznő: Goszthony Mária festőművész és Josipovich Ida keramikus, akikhez az 50-es évekre Goszthony Sarolta, Goszthony Mária unokatestvére is csatlakozott. A három művész élete és munkássága szorosan összefonódott: egyidejűleg rokonok, barátnők és munkatársak, akik Olaszországban illetve Bárdibükkön alakították ki alkotóműhelyüket és az évek múlásával egy sajátos ízű, derűs világú, egyéni bájú világot teremtettek. Termékeiket "F" betűvel jelölték, amely a Fiorenza elnevezésre utal, és ez a bárdibükki műhely fantázia neveként Itáliára utalt.

A három művész közt meghatározó személyiség volt Goszthony Mária, aki a XX. század magyar történelmének egyik szemtanúja és aktív résztvevője volt. Különös, ellentmondásokkal teli életút az övé, melyet minden kitérője mellett is végigkísért a művészet iránti következetes szenvedély és alázat.

Azok közé a művészek közé tartozott, akik egész életüket, személyiségüket a nagy ügyekért áldozzák fel: legyen az egy világot jobbítani szándékozó akarat vagy éppen művészeti irányzat. Ahogyan életének fordulatait, hányattatott sorsát a magyarországi történelem végletes sorsfordulói határozták meg, úgy a művészi szemléletében is nagy távolságokat járt be. Noha haláláig képviselője és tisztelője maradt a természetelvű festészetnek, alkotói munkásságában a modernitás elvein alapuló rajzi stílust képviselt, amit a klasszikus hagyományok tiszteletével igyekezett összeegyeztetni.

Alkotásaiban hol a robosztus kifejezés érdekében, hol a korareneszánsz őszintébbnek tűnő, naiv realizmusa hatására elhagyta a naturalista ábrázolásmód esetlegességeit. Pályája második felében így fordulhatott dekoratív nyelvű, alkalmazott művészetek felé. A művésznőnek viszonylag kevés műve maradt meg, így - a csekély számú nagyobb kompozíció mellett - néhány fennmaradt vázlatból, tervből, kisebb tájképekből és portrékból próbáljuk meg rekonstruálni Goszthony Mária művésszé érlelődésének és a Fiorenza műhely kialakulásának útját.

A művésznő egyes munkái a digitális archívumban megtekinthetők:

https://mandadb.hu/tetel/320426/Szepviragos_tanyerka

A bonbonier korához képest a fotókon is látható szép állapotban van (néhol restaurálás jelei láthatók). Igazán kedves darab!

A szállítás költsége a kért szolgáltatás függvényében változhat.