Jeles világjárók nyomdokain 1-2.(Cholnoky,Almásy,Baktay,Stein) Dedikált! 8500.-Ft.

Ezekbe a postai díjakba 6-8-10 könyv is küldhető mérettől, súlytól függően.Kérem nézzen szét további ajánlataim,termékeim között is!

Dr. Kubassek János: Jeles világjárók nyomdokain 1-2. 2001.Dedikált !

SZERZŐ:Dr. Kubassek János

SZERKESZTŐ:Dénes István,Beck Noémi
Kiadó:Dénes Natur Műhely Kiadó

Kiadás helye:Budapest

Kiadás éve:2001

Kötés típusa:Fűzött kemény papírkötés

Oldalszám:287 oldal,319 oldal

Nyelv:Magyar

Méret:24 cm x 17 cm

ISBN:963-86095-8-3,963-936-90-0-4

Megjegyzés:Fekete-fehér és színes fotókat tartalmaz.

A kötet szerzője, dr. Kubassek János geográfus-tudománytörténész, az érdi Magyar Földrajzi Múzeum igazgatója. Budapesten született, 1957-ben. Pestlőrincen érettségizett, majd 1982-ben Debrecenben, a Kossuth Lajos Tudományegyetemen szerzett történelem-földrajz szakos tanári diplomát. Nagy hatással volt rá példaképe, Balázs Dénes, akivel másfél évtizeden keresztül együtt dolgozott a geográfia muzeális értékű relikviáinak feltárása és közkinccsé tétele érdekében. Kutatási területe: a földrajzi felfedezések és utazások története, karsztmorfológia, szpeleológia, Ázsia és Afrika regionális földrajza. Gimnazista kora óta rendszeresen utazik, s munkája révén öt kontinens 79 országába jutott el. Tagja volt az 1987-1988-as Magyar Tudományos Afrika-expedíciónak és a Magyar Földrajzi Társaság 1990-ben, Reguly Antal útján a Sarki-Uralba szervezett helikopteres expedíciójának. Az amerikai filmsiker révén világhírűvé vált Almásy László nyomdokain, 1993-ban kutatóutat vezetett a Szahara szívébe, a Gilf Kebír fennsíkjára, és a legendás elveszett oázisba, Zarzurába. Első írása 15 esztendős korában a pestlőrinci Garabonciás diákújságban jelent meg. E könyvében negyedszázad során megtett hátizsákos barangolásainak élményeit osztja meg az olvasókkal.

A kötet szerzője Dr. Kubassek János geográfus-tudománytörténész - az érdi Magyar Földrajzi Múzeum igazgatója - több mint két évtizede foglalkozik jeles világjárók tevékenységével. E könyvben elgondolkodtató emberi példákat villant fel a múltból a jelen okulására, a jövő alakítására. A szerző kutatásai során számos világhírű vagy méltatlanul elfeledett magyar utazó, földrajztudós emlékeit igyekezett feltárni. Munkája során öt kontinens 81 országába jutott el. Példaképe, Kőrösi Csoma Sándor, s az ő követői, a kiemelkedő magyar Ázsia-utazók, az Észak-Ural térképezője Reguly Antal, a Transzhimalája felfedezője Lőczy Lajos, Belső-Ázsia ősi kultúráinak kutatója Stein Aurél, a Tien San földtudományi feltárója Prinz Gyula, a "sánta dervisprofesszor" Vámbéry Ármin, a sokoldalú geográfus Cholnoky Jenő és a kitűnő orientalista Baktay Ervin tették rá a legnagyobb hatást. Figyelmet szentelt a legsikeresebb magyar Afrika-kutatók, Dél-nyugat-Afrika térképezője, Magyar László, a Szahara utolsó fehér foltjainak eltüntetője, a sivatagkutató Almásy László, a Rudolf- és a Stefánia-tavak, valamint egy működő vulkán felfedezője, Teleki Sámuel, és a Kongó-medence népeinek kiváló ismerője, az elfeledett Torday Emil életművének. Behatóan foglalkozott Teleki Pál földrajzi-térképészeti munkásságával. Személyesen kereste fel a tragikus sorsú földrajztudós kortársait, legközelebbi munkatársait és családtagjait, akik - talán az utolsó előtti pillanatban - visszaemlékezéseikkel fél évszázad távlatából hitelesen tisztázták a földrajztudós-miniszterelnök halálának körülményeit. A szerző számos tudományos konferencián, szimpóziumon, emlékülésen, hazai és külföldi főiskolákon, egyetemeken, múzeumokban és a Magyar Tudományos Akadémián tartott előadásai során elemezte a világjáró magyar tudósok, földrajzi felfedezők munkásságát. E kötetben negyedszázad kutatásainak termését teszi közkinccsé