Hat évszázad pajzán francia versei

Szajna-parti ​Erosz Hat évszázad pajzán francia versei

A franciák pajzánvers-divatjának bő és folyamatos árama a reneszánsztól a
huszadik századig hömpölyög. Volt idő, mikor az egyházzal szemben
állók, szabadgondolkodók írtak erotikus verseket, volt, mikor papok, de
sokszor szabadgondolkodó papok. Megesett, hogy megégették érte a költőt,
s még többször, hogy meg akarták. Később már nem a költő feje volt a
tét, de a franciák továbbra is úgy vélekedtek, hogy ami tehető, az
mondható is. Majdnem minden nagy, sőt, jó francia költő írt erotikus
verset, a zsoltárfordító Marót Kelementől a Pléiade-on át Verlaine-ig,
Apollinaire-ig. Timár György a francia költészetnek ezt a szerves, ámde
itthon ismeretlen részét igyekszik bemutatni erotikus antológiájában, az
ilyenfajta hagyományokon nem nevelkedett magyar olvasóízlés határai
között.