Husvéth Lajos: Dr. Frey Imre numizmatikus, bronz érem 1937

Átmérő 70-6 mm, Török#1154.

Posta: MPL vagy Foxpost, aktuális díjszabás szerint. A terméklapon megadott postaköltség tájékoztató jellegű, függ a kért csomagküldő cégtől és a címzéstől (csomagautomata, postapont, házhoz).

Magyar életrajzi lexikon:

"Frey Imre (Zombor, 1885. jún. 16. – Zombor, 1954. okt. 15.): numizmatikus. A kolozsvári tudományegy. jogi fakultásán szerzett diplomát, 1915-ben ügyvéd-bírói vizsgát tett Bp.-en. Ezután a zombori járásbírósághoz nyert kinevezést és 1944-ben vonult nyugalomba. Ifjúkorától kezdve érdekelte a régészet, és jelentős gyűjteményt hozott össze ezen a téren, amely szándékához híven halála után a zombori városi múz. tulajdona lett. A numizmatikai gyűjtemény főként római és m. pénzekben volt gazdag, a régészeti anyag pedig elsősorban a környéki, de általában a délvidéki lelőhelyekről gyűlt össze. Szakirodalmi munkásságot is kifejtett. – F. m. Bács-Bodrog megye numizmatikai emlékei (Numizmatikai Közl., 1906); Árpádházi királyok pénzei, Vegyesházi királyok pénzei (Kalangya, 1942–43)."

Kortárs Magyar Művészeti Lexikon I–III.

HUSVÉTH, Lajos

festő, (Zombor, 1894. szeptember 1. - Zombor [Sombor, YU], 1956. december 18.)

Közgazdasági középiskolát végzett. 1913-ban a budapesti Szépművészeti Akadémia szobrászati szakára iratkozott be Stróbl Aladár ajánlásával, de a festő szak előadásait látogatta, mesterei: Réti István, Révész Imre, Balló Ede, Edvi Illés Aladár. Apja nagybirtokos, akinek műgyűjtő szenvedélye bizonyára hatással volt ~ művészi irányultságának kialakulására. Gyermekkorában állatfigurákat formázott (Lófej, dombormű, 1908). Az I. világháború félbeszakította tanulmányait. Bécsbe, Prágába, Münchenbe és Berlinbe tett tanulmányutat, a Szolnoki Művésztelepen dolgozott, ahol Zombori Lajos tájkép- és állatfestő hatására alakult ki művészi kifejezésmódja. Fiatalkori művein a kései impresszionizmus fedezhető fel. A két háború közti időszakban a Nagybecskereki Egyesület és Művésztelep aktív tagja, a Jugoszláv Magyar Műhely egyik megalkotója volt. Zomborban élt. Festett és szobrokat készített, porcelánfigurákat tervezett a németországi Rosenthal és a magyar Herendi gyárnak. A II. világháború előtti éveket Budapesten töltötte. 1946-ban angol fogságból tért vissza Zomborba, ahol aktívan bekapcsolódott a képzőművészeti életbe. Állandó témája a vajdasági sík táj, szállásaival, udvaraival, a szántóföldek, mezei munkák, tanyarészletek, eperfa libákkal, falusi kocsma. Rendkívül termékeny alkotó, több mint kétezer festményt, rajzot, és szobrot készített. Már életében a bácskai alföld szerelmesének nevezték. 1970-ben özvegye, Husvéth Sarolta, ~ hagyatékát, a közel kétszáz tárgyat - festményt, szobrot és ~ munkásságáról, művészi tevékenységéről szóló dokumentumot - a Szabadkai Városi Múzeumnak ajándékozta. Özvegyének elhunyta után a gyűjtemény fennmaradó része is a szabadkai Városi Múzeumba került, ahol állandó ~ kiállítást rendeztek a hagyatékból.