1Q210 Tóth Sándor : Civitatis Miskolcz Sigillum - Kossuth bronz plakett

Kétoldalas bronz plakett, emlékplakett. Egyik oldalán Miskolc város pecsétje és felirat: CIVITATIS MISKOCZ SIGILLUM Alatta jelzés: TS (T.S.) Másik oldalán Kossuth Lajos látható, alatta jelzés: TÓTH S.

Szélesség: 4.25 cm

Súly: 0.03 kg

Tóth Sándor (1933) szobrász

szobrász

Miskolc, 1933-03-19

Szerző: Matits Ferenc

1951-1959: Magyar Képzőművészeti Főiskola, mesterei: Hincz Gyula, Pap Gyula, Barcsay Jenő, Kisfaludi Strobl Zsigmond. 1959-ben a művészeti főiskolák Tanácsköztársasági Pályázatának nagydíját nyerte el. 1959-1960-ban a Művészeti Alap ösztöndíjával a hódmezővásárhelyi telepen alkotott. 1961-ben Szegeden telepedett le és 1974-ig a Művészeti Gimnázium tanára. Ezt követően Nyíregyházán kapott műtermet, ahol alkotótevékenysége mellett eredményes szakköröket vezetett. Egy évtizedig volt a szabolcsi művészek szervezetének titkára. Számos szegedi és nyíregyházi szobrászművészt indított el a pályán. 1977-ben kezdeményezte a Nyíregyháza-sóstói Nemzetközi Éremművészeti és Kisplasztikai Alkotótelep alapítását, az Alkotótelepi Tanácsnak indulástól fogva tagja. Főiskolás éveiben 1954-től nyaranta a hódmezővásárhelyi, 1969-ben a zsennyei, 1971-1975 között a villányi, 1973-ban a kecskeméti és oronskói (PL), 1974-1976 között, 1983-ban, 1985-ben, 1991-ben a nyíregyháza-sóstói, 1975-ben a burgaszi (BG), 1976-ban a potsdami (Német Demokratikus Köztársaság) és a zamosci (PL); 1977-ben a rzeszówi (PL), 1988-ban a palangai (Litvánia), a dzintari-i (Lettország) és a zsdennyevoni (UA), 1988-ban a körmöcbányai, 1992-ben a klaipédai (Litvánia) művésztelepen dolgozott. Eredményes munkásságát számos elismerés jelzi: 1962: Szegedi Nyári Tárlat III. díja; 1963: Szegedi Nyári Tárlat II. díja; 1964: Alföldi Tárlat díja, Gyula; 1968: Szegedi Nyári Tárlat díja; 1969: Szocialista Kultúráért; 1970: Békéscsabai Alföldi Tárlat Nívódíja; 1972: Szegedi Nyári Tárlat díja; Szabadka Város díja; 1973: Békéscsabai Alföldi Tárlat Munkácsy Emlékérme; 1974: Firenzei Giorgio Vasari Nemzetközi Éremverseny 3. díja; 1975: Felszabadulási Pályázat III. díja, Hódmezővásárhely; 1982: Munkácsy-díj; 1984: Szegedi Nyári Tárlat díja; 1986: a Magyar Éremgyűjtők Egyesülete az év legszebb egyesületi érme kitüntetése; 1989: Iserlohn Város díja; 1991: VI. Pál pápa ezüst Emlékérme; 1995: Ravenna Város Aranyérme; 1996: Hatvani Portré Biennálé díja; 1997: Hadtörténeti Múzem Kiállítási díja; Szeged Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala díja. Az 1986-1987-es tanévben az Egri Tanárképző Főiskola tanszékvezető főiskolai tanára volt. Első kiállításain a szobrászati alkotások mellett festmények és rajzok is helyt kaptak. Rézlemez-domborításai és kisplasztikái témáit leginkább családja életéből vette. Realista stílusú – ritkán absztrakt felfogású (Madarak és halak sorozat, 1972) – alkotásai leggyakrabban bronzból készülnek, de jól bánik más anyagokkal is. Korábban gyakran készített terrakotta, mészkő-, márvány- és faszobrokat. Számos köztéri munkát készített, melyek között emléktáblák, emlékművek, büsztök, önálló térplasztikák sorakoznak. Legmonumentálisabb alkotásaként tarjuk számon a máriapócsi Bazilita templom kapuját. Vert és öntött érmeket is készít. Jelentős emlékérmeinek és orvosi vonatkozású érmeinek száma.

Irodalom

SZELESI Z.: Alföldi művészek között, ~ rézdomborításai, Tiszatáj, 1965/2.

D. FEHÉR ZS.: ~ kiállításáról, Művészet, 1966/12.

PAPP L.: Szobrok és gondolatok, ~ kiállítása a Képcsarnokban, Tiszatáj, 1966

BURGET L.: Egy szobrász arcképe, Pedagógiai Műhely, 1975/4.

VÉGVÁRI L.: (kat. bev., Herman Ottó Múzeum, Miskolc, 1976)

HUSZÁR L.-VARANNAI GY.: Medicina in Nummis, Budapest, 1977

VÉGVÁRI L.: (kat. bev., Lévay J. Könyvtár, Miskolc, 1982)

BÓNA E.: ~ szobrászművész vert érmei, Szabolcs-Szatmári Szemle, 1982/2.

POGÁNY G.: (kat. bev., Jósa András Múzeum, Nyíregyháza, 1983)

POGÁNY G.: (kat. bev., Jósa András Múzeum, Nyíregyháza; Galéria, Balatonfüred, 1983)

VÉGVÁRI L.: ~ érmei 1953-1986, Nyírbátor, 1986

SCHULTZ, K.: (kat. bev., Kunsthistorisches Museum, Bécs, 1988)

NAGY Á.: (kat. bev., Móra Ferenc Múzeum, Szeged, 1989)

SZ. KÜRTI K.: (kat. bev., Déri Múzeum, Debrecen, 1992)

TÓTH A.: A mesterség dicsérete, ~ szobrász 60 éves, Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Szemle, 1993/3.

VÉGVÁRI L.: (kat. bev., Városi Galéria, Nyíregyháza, 1994)

MATITS F.: A 65 éves ~ köszöntése, Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Szemle, 1998/9.

Egyéni kiállítások

Egyéni kiállítások

1964 • Tornyai János Múzeum, Hódmezővásárhely (kat.) • Móra Ferenc Múzeum, Szeged (kat.) • Erkel Ferenc Múzeum, Gyula (kat.)

1966 • Képcsarnok, Szeged (kat.) • József Attila Múzeum, Makó (kat.)

1969 • Képcsarnok, Szeged (kat.) • Művelődési Közösség Kiállítóterem [Pintér Józseffel], Topolya • Képzőművészeti Találkozó Kiállítóterem [Pintér Józseffel], Szabadka (kat.)

1971 • Miskolci Képtár, Miskolc (kat.) • Járási Művelődési Központ, Edelény • Helytörténeti Múzeum, Tokaj

1972 • Móra Ferenc Múzeum Képtára, Szeged (kat.)

1973 • Kiskun Múzeum, Kiskunfélegyháza (kat.)

1974 • Képzőművészeti Találkozók Kiállítóterem, Szabadka • Városi Művelődési Központ, Nyíregyháza

1976 • Herman Ottó Múzeum, Miskolc (kat.) • Nagyközségi Művelődési Ház, Tiszavasvári (kat.)

1977 • Benczúr Terem, Nyíregyháza (kat.)

1978 • Városi Művelődési Központ, Hajdúböszörmény

1979 • Medgyessy Terem, Debrecen • Báthory István Múzeum, Nyírbátor

1980 • Ady Endre Művelődési Központ, Kisvárda

1982 • Néprajzi Múzeum [Sebestyén Sándorral], Ungvár • Lévay J. Könyvtár, Miskolc (kat.) • Munkácsy Mihály Múzeum, Békéscsaba • Erkel F. Művelődési Központ, Gyula • Művelődési Központ [Sebestyén Sándorral], Hajdúdorog

1983 • Jósa András Múzeum, Nyíregyháza (kat.) • Somogyi Könyvtár, Szeged • Balatoni Galéria, Balatonfüred (kat.)

1985 • Mini Galéria, Miskolc (kat.)

1986 • Báthory István Múzeum, Nyírbátor (kat.) • Medgyessy Emlékmúzeum, Debrecen

1988 • Kunsthistorisches Museum, Bécs (kat.)

1989 • Galerie des Parktheaters, Iserlohn (Német Szövetségi Köztársaság) • Móra Ferenc Múzeum Fekete Ház, Szeged (kat.)

1991 • Magyar Intézet, Párizs

1992 • Déri Múzeum, Debrecen (kat.)

1993 • Móra Ferenc Múzeum Képtára, Szeged • Bolgár Kulturális Intézet

1994 • Kainuun M., Kajaani (FIN) • POST-FIDEM Kiállítás, Városi Galéria [Győrfi Sándorral], Nyíregyháza (kat.) • Hungarian Rhapsody, Amerikai Numizmatikai Múzeum, Colorado Springs (USA)

1995 • Owens-Illinois Art Center, Toledo (USA) • Art Center Delaware (USA)

1996 • Hatvani Galéria [Pintér Józseffel], Hatvan • Vay Ádám Múzeum, Vaja • Városi Galéria [Csizmadia Zoltánnal], Nyíregyháza (kat.) • Móra Ferenc Múzeum Képtára, Szeged

1997 • Európa napi kiállítás, Városi Galéria, Nyíregyháza

1998 • Móra Ferenc Múzeum, Szeged • Nemzeti Emlékpark, Pusztaszer • Jósa András Múzeum, Nyíregyháza

2000 • Miskolci Galéria, Miskolc.

Válogatott csoportos kiállítások

Válogatott csoportos kiállítások

1964-től rendszeres kiállítója a Vásárhelyi és Szegedi Nyári Tárlatoknak, míg Szegeden élt gyakran küldte műveit a Békéscsabai Alföldi és a Debreceni Nyári Tárlatokra, 1974-től rendszeres kiállítója a Szabolcsi, illetőleg Szabolcs-Szatmár megyei őszi kiállításoknak 1977-1989 között pedig kiállító művész a FIDEM Nemzetközi kiállításain.

1962, 1965 • 9., 10. Magyar Képzőművészeti kiállítás, Műcsarnok, Budapest

1967, 1968 • Szegedi Képzőművészek Kiállítása, Szabadka, Újvidék

1970 • Alföldi művészek kiállítása, Berlin • Frankfurt • Odessza

1978 • Magyar szobrászat, Műcsarnok, Budapest

1979 • Magyar Éremművészek Tárlata, Helsinki • Stockholm • Párizs

1985 • A művészet szolgálatában, A megyei képzőművészeti gyűjtemények 40 éve, Magyar Nemzeti Galéria, Budapest

1991 • Szegedi Szépmíves Céh Tárlata, József Attila Tudományegyetem Aulája, Szeged

1993 • III. Nemzetközi Érem Quadriennálé, Körmöcbánya • Építészet érméken, Országos Műemlékfelügyelőség, Budapest

1994 • Tavaszi Tárlat, Petőfi Csarnok, Budapest

1995 • Bronz Háromszög Vándorkiállítás, Városi Galéria, Nyíregyháza • Városi Galéria, Uherské Hraditště (CS) • Múzeum, Körmöcbánya

1997 • Arcok és Sorsok, XI. Országos Portré Biennálé, Hatvani Galéria, Hatvan.

Művek közgyűjteményekben

Művek közgyűjteményekben

Amerikai Numizmatikai Múzeum, Colorado Springs

Balatoni Múzeum, Keszthely

Báthory István Múzeum, Nyírbátor

Damjanich János Múzeum, Szolnok

Dante Központ, Ravenna

Déri Múzeum, Debrecen

Fővárosi Képtár, Budapest

Hajdúsági Múzeum, Hajdúböszörmény

Herman Ottó Múzeum, Miskolc

Jósa András Múzeum, Nyíregyháza

Kunsthistorisches Múzeum, Bécs

Miskolci Képtár, Miskolc

Magyar Nemzeti Galéria, Budapest

Móra Ferenc Múzeum, Szeged

Munkácsy Mihály Múzeum, Békéscsaba

Országos Műemlékvédelmi Hivatal Építészeti Múzeum, Budapest

Semmelweis Orvostörténeti Múzeum, Budapest

Sárospataki Képtár, Sárospatak

Tornyai János Múzeum, Hódmezővásárhely

Városi Galéria, Nyíregyháza

Városi Múzeum, Rzeszów

Vatikáni Pápai Műgyűjtemények, Róma.

Forrás: artportal.hu

Miskolc címere

Ugrás a navigációhozUgrás a kereséshez

Az 1909-ben elfogadott címer

Miskolc címere mintájául a város középkori pecsétjei szolgáltak, ezek alapján tervezték 1909-ben, mikor Miskolc törvényhatósági városi rangra emelkedett. A szocializmus idején másik címert használtak; 1990. január 1-jével vették vissza az 1909-ben tervezettet, ami azóta is a város címere. Miskolc zászlaján is látható.

Története

Az első pecsétes dokumentum, ami fennmaradt, 1376-ban származik az akkori városbíró, Arnoldus adta ki. A dokumentumban a tanács jóváhagyja Kilián fia, János végrendeletét egy Szent György-hegyi (az Avas korabeli neve) szőlőt illetően. A pecsét lepergett a dokumentumról, mintázata nem kivehető.

Az első nagyrészt fennmaradt pecsétlenyomat egy 1389. július 7-ére datált dokumentumon látható, sárga pecsétviaszban. Körirata kivehetetlen. Figurája Anjou-liliomos koronát viselő királyfej, kiléte vitatott, Szent István neve azért merült fel, mert ő volt az avasi templom védőszentje, de a liliomos korona valamelyik Anjou-házi királyra utal, feltehetőleg a Miskolcnak 1365-ben mezővárosi jogot adó Nagy Lajosra.

A pecsét következő változata 1433-ból származik, a Bárczay család levéltárában maradt fenn. Szintén sárga pecsétviaszba nyomták. Ez egy szakállas királyt ábrázol, valószínűleg az akkor uralkodó Luxemburgi Zsigmondot, körfelirata pedig Sigillum Civitas Miskolcz („Miskolc város pecsétje”). A király fejétől balra félhold, jobbra hatágú csillag látható. Ennek másik változata is ismert, amin a véset új, feltehetően a megkopott régi helyett készült. Egy időszakban a koronás fő helyett egy szétvetett lábú alak volt a pecsétnyomat. 1513-ban II. Ulászló megengedte a városnak, hogy okleveleihez zöld pecsétet használhasson.

A város kőbe faragott korábbi pecsétje (a Sötétkapu fölött)

1577-ben, a török háborúk idején Tejfeles Gergely bíró elveszítette a pecsétet, és újat készítettek, melyen a király feje mellett az 1577-es évszám is feltűnt. Ezt a pecsétet 1610-ig használták.

1633 és 1687 közt a középen lévő alakot megváltoztatták Szent István képére, kezében jogarral és országalmával. 1687 után a főalak egy hajdú lett, kezében búzakalásszal és szőlőfürttel.

1909-ben, amikor a város megkapta a törvényhatósági jogot, a címert az eddigi pecsétképek összevonásával alkották meg. Ez 1965-ig volt használatban, ekkortól új, szocialista címere lett a városnak, rajta egy kohómunkás alakja, jelezve Miskolc nehézipari jellegét, és Nagy Lajos király feje. A négy hullámvonal a Sajó folyót és a három patakot – Szinva, Hejő és Pece – jelképezte.

1990-ben a szocialista kori címert visszacserélték az 1909-ben elfogadottra.

Forrás: wikipédia.hu