1Q806 Régi jelzett Hüttl Tivadar rózsás porcelán készlet 16 darab

Régi jelzett Hüttl porcelán étkészlet. Arany szegélyes, rózsadíszes készlet. A készlet darabjai: - 9 darab lapostányér (20.3 cm) - 4 darab nagy méretű lapostányér (25.3 cm) - 2 darab nagy méretű húsos tál, pecsenyés tál (28 x 47 cm) - 1 darab magas falú tésztás tál, zöldséges tál (8 x 22.5 cm) Aljukon zöld és piros jelzések: - HÜTTL BUDAPEST - HÜTTL PORCZELLÁN GYÁRA BUDAPESTEN

Súly: 8.015 kg

Hüttl Tivadar (nagykereskedő)

Hüttl Tivadar

Hüttl Tivadar mellképe id. Vastag György festménye után

Hüttl Tivadar mellképe id. Vastag György festménye után

Született 1841. február 2.

Loket

Elhunyt 1910. április 4. (69 évesen)

Budapest

Állampolgársága

Osztrák Szilézia

cseh

osztrák

osztrák–magyar

Gyermekei hat gyermek:

Hüttl Tivadar

Szülei „Hüttl Ede”

„Bayer Katalin”

Foglalkozása

nagykereskedő

gyáriparos

Kitüntetései Ferenc József-rend

Sírhelye Fiumei Úti Sírkert

Id. Hüttl Tivadar (Loket, 1841. február 2. – Budapest, 1910. április 4.) porcelán- és üvegáru nagykereskedő, kereskedelmi tanácsos. 1903-ban saját porcelángyárat alapított Budapesten.

A második házasságából származó ifj. Hüttl Tivadar sebész, országgyűlési képviselő, a Hüttl orvosdinasztia alapítójának édesapja.

Élete

A Felső- és Alsósziléziai Hercegségben lévő Elbogen an der Eger „Deutschböhmen” városban született Hüttl Ede kereskedő és Bayer Katalin fiaként. Már édesapja is kereskedéssel foglalkozott. A család az 1850-es években települt Pestre, és 1854-ben megnyitották a Lloyd-palotában porcelán- és üvegáru kereskedésüket, ami egyúttal az elbogeni Heldingler testvérek porcelángyárának helyi képviselete is volt.

Hüttl tivadar az Országos Iparegyesület igazgatósági tagjai között 1893-ban.

Hüttl Tivadar porcelánboltjának reklámja az Ország-Világ 1907.

Először porcelán lerakatot hoztak létre Óbudán, majd festették a porcelánt, ezt követően kezdett porcelángyártássál foglalkozni. A császári és királyi szállító címet is megszerezte. Szállított porcelánt Ferenc József uralkodónak, a magyar parlamentnek, az uralkodó tisztikarának. Az ő gyára lett az Aquincum Porcelángyár Óbudán, ugyanis az ő gyárát is államosították. Számtalan neves orvos került ki a családjából. Két házassága volt, első felesége Bayer Franciska, akit 1868. április 19-én vett feleségül a budapesti Szent István-bazilikában, s akitől később megözvegyült. Második felesége Steudemann Johanna Erzsébet, akivel 1883. október 9-én kötött házasságot szintén a budapesti Szent István-bazilikában. Tagja és vezetője volt a Budapesti Ipar- és Kereskedelmi Kamarának is. Halálát érelmeszesedés okozta.