1P705 Országház dísztárgy 16 cm

Fa talapzaton álló, Országház, Parlament fém dísztárgy, íróasztali kellék. Talpán vastag kék filc található.

Szélesség: 5.5 cm

Hosszúság: 16 cm

Magasság: 8 cm

Súly: 0.225 kg

Országház

Országház

Település Budapest V. kerülete

Cím 1055 Budapest,

Kossuth Lajos tér 1–3.

Építési adatok

Építés éve 1885–1904

Építési stílus Neogótikus, eklektikus

Felhasznált anyagok tégla, mészkő, díszkövek

Védettség Műemlék, Kulturális világörökség

Tervező Steindl Imre

Építész(ek) Steindl Imre

Építési költség 38 000 000 osztrák–magyar korona

Hasznosítása

Felhasználási terület Az Országgyűlés és könyvtárának helyszíne

Tulajdonos Magyarország

Alapadatok

Magassága 96 m

Alaprajz Téglalap

Alapterület 17 745 m²

Hosszúsága 268 m

Szélessége 123 m

Egyéb jellemzők

Liftek száma 13

Nevezetességei Európa második, és a világ harmadik legnagyobb parlamenti épülete.

Az Országház Budapest egyik legismertebb középülete, a Magyar Országgyűlés és egyes intézményeinek (például Országgyűlési Könyvtár) székhelye. Budapest V. kerületében, a Duna bal partján, a Kossuth Lajos téren található. Bár az épületre vonatkozóan a köznyelvben a Parlament elnevezés is elterjedt, ez valójában az ott ülésező testület, az Országgyűlés idegen eredetű megnevezése.

Az épület

Az Országház Felsőházi terme, ma turisták látogatják ill. konferenciák, rendezvények helyszíne.

Az Országház elrendezése teljesen szimmetrikus, az épület ugyanis kétkamarás országgyűlés számára készült 1896-ban. Az északi szárnyban a felsőház, a déli szárnyban az alsóház ülésterme kapott helyet. A két ülésterem tükörképe egymásnak. A parlamenti ülésekre ma az alsóházi termet használják, a felsőházi terem látogatható turisták számára, illetve frakcióüléseket, konferenciákat és fogadásokat tartanak benne. Érdekesség, hogy az alsóházi társalgóban a padlószőnyeg piros, a felsőháziban viszont kék, lévén a felsőház tagjai hagyományosan nemesek voltak, akikről azt tartották, hogy kék a vérük.

Az építkezés története

Előzmények

Az, hogy a magyar országgyűlés saját épületet kapjon, már a 19. század első felében felmerült, mivel Pozsony után hol a Pesti Vigadóban, hol a Nemzeti Múzeumban gyűlésezett. 1840 körül Pollack Mihály tervezett ugyan egy reneszánsz stílusú épületet József nádor megbízására, de abból végül semmi sem lett. 1844-ben pályázatot írtak ki a leendő épületre, melyet a mai Erzsébet tér helyére terveztek felépíteni. A beérkezett 42 pályamű elbírálását azonban megakasztotta az 1848–49-es forradalom és szabadságharc, a tervek nagy része időközben el is veszett. 1861-ben került ismét terítékre egy ideiglenesnek szánt épület kérdése. Építése 1865-ben kezdődött el Ybl Miklós tervei alapján a mai Bródy Sándor utcában. Alig tizenegy hónap alatt készült el az épületet, amiben ma a Budapesti Olasz Kultúrintézet működik. Az állandó épület tervpályáztatására tizenöt évvel később, 1880-ban került sor.

Forrás: wikipédia